Bódi Kati
Fő inspirációk
Ez mindig nehéz kérdés. Nem vagyok rajongó típus, nincs egyetlen példakép, de sok minden tetszik, és persze hat is rám. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elmúlt években több csodás illusztrátor workshopjára eljutottam, nagyon különbözőek, de mindegyiküktől tanultam valamit, még ha nem is mindannyian a silent book műfajában alkotnak. Gabriel Pacheco, Rébecca Dautremer, Philip Waechter, Benjamin Chaud… és akikkel nem találkoztam személyesen, de szeretem a munkáikat: Shaun Tan, Maja Kastelic, szinte lehetetlen felsorolni... magyarokat nem is említek, de egyre többen vannak.
Hogyan lettem silent book szerző?
Mivel nem kizárólag alkalmazott illusztrátor vagyok, hanem képzőművész is, nem volt idegen számomra, hogy szöveg nélkül rajzoljak.
Sokszor gondolkodom tematikus sorozatokban, de a jól felépített dramaturgiáról nem sok tapasztalatom volt. Úgy érzem, igazán passzol hozzám a kizárólag képekkel való történetmesélés. Boldog vagyok, hogy ezzel foglalkozhatom.
Bódi Kati a Képzőművészeti Főiskola Tervezőgrafika szakján diplomázott és posztgraduális mesterszakot is elvégezte ugyanott. Alkalmazott grafikusként sokféle megbízást kap, önálló festőművészeti kiállításai is voltak már, számtalan műfajban otthonosan mozog, többek között színpadi terveket, maszkokat, kellékeket is készít. Több mint húsz általa illusztrált könyv jelent meg eddig.
Így kezdődött…
Nem sokat tudtam a műfajról, amikor jelentkeztem Gabriel Pacheco workshopjára. Igaziból ott, majd Pauer Erika jóvoltából az egri könyvtárban találkoztam ezekkel a speciális könyvekkel először. Lenyűgözött a sokfélesége, a bravúros szakmai tudás, egyedi hangok, lírai vagy éppen vicces megközelítések, és az, hogy bármely korosztály megtalálhatja a csak képekkel elmesélt, neki szóló történeteket.
Nézőként és alkotóként is történeteket szeretek látni a képekben, még ha nem is minden fordítható le szavakra.
