Lovas Boróka
Fő inspirációk
Általában azok, akiknek a munkájával épp kapcsolatba kerülök – amilyen kiállításokra megyek, amilyen könyveket épp (újra)olvasok. Amíg a silent bookon dolgoztam, leginkább Gabriel Pacheco, Lloyd Rees, Thomas Ender, Matthew Wong és Hokusai képei, valamint Cesare Pavese, Marcel Proust, Kahlil Gibran, Derek Walcott, David Whyte, Henry Wadsworth Longfellow és Kawabata Yasunari szavainak világa volt rám hatással.
Hogyan lettem silent book szerző?
Nagyon szeretek olvasni, alkotni, és szívesen próbálok ki új dolgokat. Amikor hallottam Gabriel Pacheco háromnapos workshopjáról, megfogalmazódott bennem egy történet alapgondolata, így arra jutottam, hogy élnem kell ezzel a lehetőséggel.
Lovas Boróka angol műveltségterületes tanítóként diplomázott, majd grafikusi végzettséget szerzett. Néhány évig egy osztrák reklámügynökségnél dolgozott grafikusként és webdesignerként. Ma szabadúszó művészként Salzburg mellett él. Most készül az első kötete.
Így kezdődött…
A silent book számomra olyan könyvnek tűnt, amely nemcsak egy történetet mond el, hanem sok kisebbet, hiszen minden oldal, minden kép önmagában is egy különálló eseménysort rejt. Amikor először lapozgattam egy silent bookot, nagyon kíváncsivá tett, hogy vajon mi történhetett azelőtt és azután, ami az adott oldalon megjelenik. A szerző úgy vezetett, hogy szavak nélkül is felfedezzem azokat a pontokat, ahol a saját értelmezésem kapcsolódhat az ő képi világához, ezáltal egy új, egyedi történetet alkotva, amely minden olvasáskor kicsit más.
Mindig úgy éreztem, hogy egy kép vagy egy fotó történetet mesél el.
